Járok kelek a világban: időben és térben, közben rajzolok és írkálok.

pepita ceruza

pepita ceruza

HÁROMSZEMÉLYES MESE

2008. május 01. - pepita ceruza

 

Kedves Naplóm!

Már megint szerelmes vagyok!

190 centi magas, koromfekete a haja, és a szeme olyan mélykék, mint a tenger.

Egy hős! Egy hős! Egy hős!

És most a hülye öcsém miatt a rendőrségen csücsül...

Vagyis fekszik. A rabkórházban, agyrázkódással.

Megölöm a kis girnyó tesómat, komolyan!

 

Most mindenki bloggot ír, hány gé a blogg?, mindegy, most apa megengette , hogy számítózzak, mer fáj a hátsóm, és így fekve is tudok írni a lapptopptyán.

Most sajnálnak, hogy leestem a székről, lehet, hogy kérek egy lapptoppot én is, most ez megtetcett nekem..

Apa szerint nemjó a helyesírásom. (vagy hejes?) Ha év végére javítok nyelvtanból vesz nekem lapptoppot..

 

Kedves ügyvéd úr, ne kérdezzen, hogy a bánatba juthatna bármi is még az eszembe, amikor mindent elmondtam már!

Hát, én ártatlan vagyok, de tényleg.

Igen, voltam már büntetve, igen, betörésért, de jó útra tértem, már két hónapja szabadultam, és azóta egyszer se törtem be.

Kérem, én a véletlenek összejátszása miatt vagyok itt...

 

Miért nem lehet neki elhinni, hogy véletlenül ment arra, és csak úgy meglátta a lökött öcsémet, és igenis megmentette az életét!

(kék ingben volt a drága, amikor elvitte a mentő, tökre jól áll neki a kék)

 

 Hát igen, tényleg a széken áltam, de én csak meg akartam menteni a nagyi befőttyét, amit feltett a szekrény tetejére, jó magasra, állítólag miatam.

Nem is szeretem a meggyet, és ez pont meggy volt. Ezt az is bizonyíttya, hogy a többi már elfogyott. Ez meg nem.

Azért megeszem, ha nincs más, jóvanna…

Szóval, fenn álltam a széken, mert meg akartam nézni, hogy nem-e jön-e véletlenül egy betőrö, mert meg akartam menteni a meggyet, a családnak akartam megmenteni, ha véletlenül jön.

Na? NA???  És pont jöt!

Igen.

 

Egek, édes naplóm, ha hallottad volna az öcsém milyen sztorit adott le! A kis gengszter, ő fogja a sitten végezni, ha így folytatja!

Bemegyek a kékszeműhöz a börtönbe, meglátogatom, hiszen megsebesült, az öcsém a fejére ejtette a 3 literes dunsztost. Meg is ölhette volna!

 

Az a lökött kölök a fejemre ejtette a befőttes üveget. Tök gáz volt, mert egyből eldobtam magam, aztán se kép se hang.

És tessék, ez meg olyan kórház, ahol vastag rács van az ablakon, és őr a folyósón.

Miért olyan hihetetlen, hogy a kiscsávó ott billegett a széken, kezében azzal a bazi nagy üveggel, na mondom, ez leesik, rá az üveg, összevagdossa, meg minden…

Én csak átugrottam az ablakpárkányon, hogy elkapjam.

Igenis, véletlenül sétáltam arra, nem tudtam, hogy az már a kertjük.

Nem, nem láttam a kerítést.

 

ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚtálok megyet magozni, de a nagyi szerint ez a minium, vagy mi, hogy jóvátegyem a bűnömet. Most új befőtett kell csinálnija. Büntiben vagyok, mert valahogy nem hiszi, amit én elmontam.

A betörőnek se hisz.

Kiengedték a pasast, mert Apa nem tesz feljelentést. A nővérem kisírta nála.

Én tudom, hogy titogban leveleznek...

Mostan álandójan figyelnem kell, mert a nővérem megöl, ha eszt elárulom a szüleinknek.

Viszont, ki akar egy bettörő sógora lenni? Hát, nekem kell vigyáznom erre a szédült libára.

Meg kell akadáljoznom a leányszögtetést….

 

Utó Irat: És mért nem bírt senki szóni, hogy van a számítógépen hejessírás elenőrzés. Mosmá mind1!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pepitaceruza.blog.hu/api/trackback/id/tr71450126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása